Rövid várostörténet Noha a város első írásos említése csak a XIII.-XIV. század fordulójának időszakából származik, a régészeti kutatások kimutatták, hogy Szikszó és vidéke már nagyon korán benépesedett. Nem messze a központtól, a Vadász-patak völgyében két honfoglalás-kori sírt tártak fel, de a jelenlegi református templom helyén végzett ásatások is azt bizonyítják, hogy az már a XII. század előtt is temetkezési hely volt. Első írásos említése 1280-ra tehető, ekkor ugyanis IV. László itt keltez három oklevelet, a következőkkel zárva sorait: Dátum in Zekzou, feria tertia proxima post dominicam judika MCCLXXX.
A város elhelyezkedése A Cserehát hegyvonulatainak és a Hernád völgyének találkozásánál, Abaúj kapujában helyezkedik el Szikszó városa, nyugatról és észak-nyugatról a Magyar-hegy, keletről pedig a Hernád határolja 3,620 hektáros területét. Déli határát az Újfalusi part képezi, de itt húzódott az egykori Borsod és Abaúj vármegyék mezsgyéje is. Nevét általában a Szikaszó formára szokták visszavezetni, amelyet szikes talajáról kaphatott, ily módon a Szikszó név jelentése: szikes völgy.
